Fogalmak, amelyeket jó ismerni

A játékelemzés néhány alapfogalomra épül. Itt egyszerűen, példákkal magyarázzuk el őket. Az értékeléseinkben aláhúzott szavakra kattintva ugyanezt a magyarázatot látod.

Jegyzetfüzet képletvázlatokkal, tollal és egy go-kővel

A szótár nem tankönyvfejezet. Minden szócikk egy játékbeli helyzetből indul, és csak annyi képletet hoz, amennyi a döntés megértéséhez kell. Ha a számot magad is ki akarod hozni, a főoldali számoló a „legalább egyszer” és a kombináció képletét azonnal leellenőrzi.

Valószínűség
0 és 1 közötti szám, amely megmutatja, mennyire számíthatunk egy eseményre. Szabályos kockával hatost dobni 1/6, vagyis nagyjából 16,7 százalék. Ha az esetek egyformán valószínűek, a képlet egyszerű: kedvező esetek osztva az összes esettel. Két kockánál a 36 pár közül 6 ad hetest, tehát 6/36 = 1/6. A valószínűség nem ígéret egyetlen dobásra. Azt mondja meg, hová tart az arány, ha a helyzet sokszor megismétlődik.
Várható érték
A lehetséges kimenetelek értékeinek súlyozott átlaga, a súly a kimenetel valószínűsége. Egy szabályos dobókockánál ez 3,5: (1+2+3+4+5+6)/6. Egyetlen dobás sosem ad 3,5-öt, sok dobás átlaga viszont ehhez közelít. Kockapókerben ezért kérdezzük, megéri-e eldobni egy kockát: a megmaradó dobás várható értéke nagyobb-e, mint a már kézben lévő szám.
Szórás (volatilitás)
Azt mutatja, mennyire térnek el az egyes eredmények az átlagtól. Az értékeléseinkben a „volatilitás” címke ezt jelöli: magas szórású játékban a végeredmény erősebben függ a szerencsétől. Két játéknak lehet ugyanaz a várható értéke, és mégis más este: az egyik szorosan az átlag körül mozog, a másik ritkán, de nagyot ugrik. A sakk szórása tudás kérdése, a kockapókeré a dobásoké.
Kombinatorika
A megszámlálás tudománya: hányféleképpen húzhatunk ki lapokat, rakhatunk sorba figurákat vagy oszthatunk szét kockákat. A valószínűség számításához szinte mindig erre van szükség. Ha a sorrend nem számít, kombinációt használunk: C(n,k). Ha a sorrend számít, permutációt. Az ulti keze kombináció, egy figurákból álló lépéssor inkább a játékfa ága, nem egyetlen C(n,k).
Játékfa
A játék összes lehetséges lépésének faszerkezetű ábrázolása. A gyökér a kezdőállás, minden ág egy lépés, a levelek a befejezett játszmák. Sakkban a fa mély és szerteágazó, de véletlen csomópont nincs benne. Triktrakban a dobás is csomópont: előbb a 36 pár egyike, utána a játékos választása. A fa rajza megmutatja, hol van döntés, és hol csak a véletlen ágazik.
Állapottér
Az összes elvileg előfordulható játékállás halmaza. A mérete jól mutatja, mennyire áttekinthetetlen egy játék: a sakké körülbelül 10 a 44. hatványon, a go szabályos állásai kb. 2,1×10170. Az állapottér nem azonos a játékfával. Az állapottér a tábla pillanatképeit számolja, a fa a hozzájuk vezető utakat. Ugyanabba az állásba több úton is el lehet jutni.
Minimax-elv
Kétszemélyes, nyílt információjú játékok döntési módszere. Mindkét fél a saját legjobb lépését keresi úgy, hogy az ellenfél a legjobb választ adja rá. A név ezt a váltakozást takarja: az egyik a maximumot, a másik a minimumot választja a saját szemszögéből. A módszer ott tiszta, ahol nincs rejtett lap és nincs dobás. Ultiban a zárt kéz miatt a minimax helyett várható érték és küszöb a használható nyelv.
Függetlenség
Két esemény független, ha az egyik bekövetkezése nem változtatja meg a másik valószínűségét. A kockadobásoknak nincs emlékezetük, ezért egy hosszú hatosmentes sor után sem „esedékes” a hatos. A következő dobás esélye továbbra is 1/6. Kártyapakliban ez nem igaz: ha egy lap kikerült és nem kerül vissza, a maradék pakli esélyei megváltoznak. A dominó számolása éppen ezt a függést használja.
Monte Carlo-szimuláció
Sok véletlen játszma lefuttatása, majd az eredmények átlagolása. Akkor használjuk, ha a pontos számolás túl bonyolult, például egy kártyaleosztás összes változatánál vagy a kockapóker megtartási döntéseinél. A módszer nem helyettesíti a szabályt: előbb fel kell írni, mi számít egy futásnak, és csak utána szabad átlagolni. Kevés futás csalóka, sok futás közelít a várható értékhez, a szórást viszont külön kell nézni.

Képletek röviden

A leggyakoribb számítások
Mit számolunk?KépletPélda
Valószínűségkedvező esetek / összes esetHatos a kockán: 1/6
Legalább egyszer1 − (1 − p)nHatos 6 dobásból: kb. 66,5%
KombinációC(n,k) = n! / (k!·(n−k)!)C(28,7) = 1 184 040
Várható értékΣ (érték · valószínűség)Kocka: 3,5
A „legalább egyszer” képlet független próbákra érvényes. Pakliból húzásnál, visszatevés nélkül, más képlet kell.

Példa lépésről lépésre

Mennyi az esély, hogy 6 dobásból legalább egy hatos jön?
  1. Egy dobásnál nem hatost dobni 5/6 eséllyel lehet.
  2. Hat független dobásnál ez (5/6)6 ≈ 0,3349.
  3. A keresett esély 1 − 0,3349 = 0,6651, vagyis kb. 66,5%.
  4. A várható hatosok száma ettől függetlenül 6 × 1/6 = 1. Lehet, hogy egy hatos sem jön, és lehet, hogy kettő: az átlag ettől még egy.
Miért nem ugyanaz a kombináció és a valószínűség?

A kombináció darabszámot ad, a valószínűség arányt. C(32,10) megmondja, hányféle ulti-kéz létezik. Annak az esélye, hogy egy konkrét kéz jön, 1 osztva ezzel a számmal, ha minden leosztás egyforma. A kettőt gyakran összekeverik, pedig a döntéshez mindkettő kell: a tér mérete és az egyetlen kimenetel súlya.